Curse of Strahd kampányösszegzés – 3. rész
Ami tetszett…
Az előző rész fanyalgásai után sietek leszögezni, hogy nem játszottunk volna közel 140 órát ezzel a kampánnyal, ha nem volna tele érdekes helyszínekkel, nagyszerű (vagy éppen kisszerű, de mindenképp emlékezetes) NPC-kkel, izgalmas lehetőségekkel. Ott van például az apát és a Szent Markovia apátság, a játéknak ez a fejezete az előző posztban is szerepelt, a negatív példák között, ám az Apát karaktere vitathatatlanul az egyik legemlékezetesebb NPC lett a kampányunkban. A nagy hatalommal bíró, ugyanakkor egyértelműen tébolyodott figura még akkor is nyugtalanította a csapatot, amikor DM-ként én már tudtam, ha konfrontációra kerülne sor, már nem lenne esélye a PC-k ellen még a csapatával együtt sem. Azt hiszem ez a helyszín az egyik legemlékezetesebb pontja volt a mi Curse of Strahd játékunknak.
Szintén említésre méltó és halálos helyszín a Borostyán templom. Már az odavezető út is több játékülést vett igénybe, ami fokozta a várakozást. Sok DM-től hallottam, hogy a helyszín nagy és üresnek érződik, de nekem nem ez volt a tapasztalatom. Több nagyszerű NPC található itt – közülük is kiemelkedik Exethanter, aki egyedi lehetőségeket nyithat meg a játékosok számára szerepjáték szempontjából –, a borostyán szarkofágok lakói pedig alaposan megváltoztathatják a csapatdinamikát.
Az említettek mellett Vallaki városa is jól játszható, sokrétű cselekményre lehetőséget adó helyszín. Talán itt töltötték el a karakterek a legtöbb időt.
A kampány sandbox jellege – az, hogy Barovia bejárható, a játékosok által szabadon felderíthető – tökéletesen működik, hiszen Barovia és magának a világnak a működési módja úgy érthető meg a karakterek számára a legmélyebben, ha felfedezik a világot és kapcsolatba kerülnek a benne élőkkel. Nem minden kampánynak áll jól az ekkora mértékű nyitottság, az alapkonfliktus jellegéből fakadóan azonban a CoS-hoz ez a tökéletes forma.
Végül érdemes megemlíteni a kampányban felvonultatott csoportokat, szervezeteket, társaságokat, amelyek nagyban hozzájárulnak Barovia hangulatához. Itt a vistani táborok mellett a Keepers of the Feather és az Order of the Silver Dragon érdemel említést. Az előbbinek rengeteg felhasználási módja lehet a kampány folyamán – én sokszor vontam be őket a cselekménybe –, az utóbbi segítségével pedig felfedhető néhány mozzanat Barovia Strahd előtti történetéből. A csapat igényeitől függően ez is olyan lehetőség, amit érdemes kihasználni.
Hogyan készültem
A legfontosabb és legjobb tanács, amit a kampány kezdete előtt kaptam az volt, hogy csaljam el a kártyajóslást. Ez a jóslás határozza meg, hogy a játékban mely helyszíneken találhatják meg a karakterek a Strahd legyőzéséhez szükséges ereklyéket, ki lesz a szövetségesük, és hol találhatják meg az ellenségüket. Izgalmas volt a gondolat, hogy mindez nekem is a játékban derül ki, attól függően, hogy hogyan kevertük a jóskártyákat. Ezen a módon azonban perifériára kerülhetnek olyan helyszínek, ahová egyébként semmi okuk nem lenne elmenni a karaktereknek (mint amilyen például a Borostyán Templom). Így végül úgy döntöttem, hogy cinkelt lapokkal játszom és bizony előre eldöntöttem a jóslás kimenetelét. Nekem így kevésbé volt izgalmas, viszont ez biztosította, hogy az összes remek helyszínt meg kelljen látogatnia a csapatnak. (A játékélményt nem akartam őszinteséggel rontani, úgyhogy a csalásról egészen a kampány végéig nem beszéltem.)
A felkészülés legnagyobb részét a helyszínekhez kapcsolódó színesítő szövegek lefordítása és a jegyzetelés tették ki. Mesélés közben az adott pillanatban zökkenőmentesen és élményszerűen fordítani ezeket olyasmi, amire nem vállalkoztam. Így viszont volt időm átgondolni, milyen változtatásokat szeretnék a helyszíneken és ezt azonnal be is építettem a szövegbe. Csupán később jutott eszembe, hogy a változtatásaim nélküli fordításokat akár közzé is tehettem volna azoknak, akik szintén nem szinkrontolmácsok. Mivel azonban még csak azt sem jelöltem, hogy hol tértem el az eredeti szövegtől, így ez nem kivitelezhető. (A kampány rengeteg ilyen színesítő szöveget használ, ha most kezdeném, nem tennék bele ennyi időt előzetesen, inkább vállalnám a játék közbeni fordítást, ahogyan teszem azt a most futó kampánnyal is.) A fordításon lehet időt spórolni, de úgy gondolom, hogy az előzetes jegyzetek készítésén nem, hiszen rengeteg apró de fontos részlet építi fel a kampányt, amelyeket lehetetlen mind észben tartani.
Az előkészületek közül végül még az aláfestő zenék összeállítására fordítottam több figyelmet. Spotify-t használtam, ott állítottam össze lejátszási listákat, majd a hangot megosztottam Zoom-on keresztül. Jól működött a dolog, az egyetlen hátránya, hogy csupán én tudom szabályozni közvetlenül a zene hangerejét. Volt két általánosan bevethető lejátszási listám, egy amit a fogadóban, közösségben (például a vistani táborban) használtam, egy harchoz, egy kifejezetten drámai alkalmakra, és egy külön lista a Strahddal való találkozásokhoz/a Ravenloft kastély felderítéséhez (összesen tehát hat). Ezzel nagyon szerettem szöszölni, de nem kívánt különösebben sok kimondottan ennek szentelt időt – egyébként is sokat hallgatok zenét, akár munka közben is, így ha úgy éreztem, valami passzol, csak rádobtam a listára.
Kissé ad hoc lett a beszámoló, ami a kiemelt részleteket illeti, de túl nagyívű a kampány ahhoz, hogy mindent szisztematikusan legalább érinteni lehessen ekkora terjedelmeben. Remélem így is hasznos lesz azoknak, akik mesélni tervezik ezt a modult. Sok-sok emlékezetes játékórát!